Bűnös nap

Hirtelen lepett meg februárban a hideg, annak ellenére, hogy a napokban már egy rügyező aranyeső mellett is elsétáltam egy mellékutcában.

A végletes időjárás több szempontból megviccelt az elmúlt hónapokban, nem igazán érdekelte, hogy milyen évszakot is írunk. Ezen a télen is kaptunk havas mínuszokat és átmeneti dzsekiben túlélhető kora tavaszi napokat is.

Mintha a természet fricskázgatná az orrunkat, miközben jókat röhög azon, hogy bosszúsan forgatjuk a fejünket, keressük idegességünk forrását.

Alapvetően be kell, hogy lássuk, igaza van természet anyánknak. Már évtizedekkel ezelőtt megmondták a frankót a hozzáértők, azóta többször leadták a vészjelzéseket. Közölték, hogy a nem túl távoli jövőben furcsa személyiséget ölt majd az időjárás, eltűnnek évszakok, egyes vidékek éghajlati tulajdonságai drasztikusan megváltoznak, először csupán furcsa, majd tragikus következményeket produkál a természet. A nem odafigyelés, a nemtörődömség következményeit. Figyelmeztettek, hogy ha ilyen módon pusztítjuk környezetünket, ahogy tesszük, akkor rövidesen visszavág. Hát tessék, tanúi lehetünk a kezdetnek.

Kortyolva pisztáciás forró csokimat a terasz VIP asztalánál, azon a párhuzamon törtem a fejemet, hogy ahogy a természet megfelelő működéséről nem gondoskodunk már évtizedek óta, úgy saját testünket sem tudjuk megóvni a káros hatásoktól, nem tudunk vigyázni legnagyobb értékeinkre, melyek biztosítják nekünk az életet. Teletömjük mérgekkel a fejünket, a gyomrunkat, a májunk már nem győzi a méregtelenítést, ugyanúgy, ahogy fullasztjuk erdőinket, levegőnket, szennyezzük vizeinket. Zombivá váltan követjük a marketing szuggerátorok utasításait, a profit parancsát, nem törődve azzal az apró ténnyel, hogy ezzel motoros fűrésszel nyessük ki magunk alól azt a fát, ami éltet minket.

Belemelegedve a gondolatokba kapom meg a legújabb USA palacsinta varázslatot, a Sweetnut palacsintát. Nutellával vastagon rétegzett amerikai palacsinta torony banánkarikákkal. Ez sem lesz a környezettudatosság és a testkontroll nagykövete, reklám-kajája. Rövid hezitálás után bűnbe ejt a látvány és az ízkavalkád, döntök. Ma bűnözni fogok. Mohón markolom el az evőeszközöket és kezdek neki édes-mérgező élvezetemnek. Ezt a pusztító desszertet haza kell vinnem, hadd bűnözzön a család is, így hát kérek még egyet, eszmefuttatásomat pedig felrakom agyam egy kis polcára, elteszem holnapra. Ma bűnös napot engedek magamnak …