Drukkerkedés Palacsinta Patrik módra

Éppen hazafelé tartottam egyik utazásomból. Gyalogosan, hátamon a felszerelésemet rejtő hátizsákommal már Miskolcon jártam, a DVTK stadion mellett vitt el az utam. Hétvégi nap volt, pont bajnoki meccs előtt állt a csapat. A szurkolók már szállingóztak a katlan körül, volt, aki sörért, szotyiért állt sorba, volt, aki ajándéktárgyakat bámult a shopba, de sokan csak őgyelegtek a beengedő kapuk előtt, fényképeszkedtek, beszélgettek.

Engem is magával ragadott a hangulat, ahogy nőtt a tömeg, így én is oda sétáltam a stadion elé, csináltam néhány fotót. Találkoztam ismerősökkel, beszélgettem barátaimmal. Sokan felismertek, sok palacsinta rajongó talált rám itt is, ami miatt nagyon boldog voltam.

Viszont a stadionon kívül nem nagyon lehetett kajához jutni, ami miatt sokan panaszkodtak is nekem. Nem is kellett sokáig győzködni, félszemmel a biztonsági emberekre figyelve elővettem hátizsákomból a serpenyőmet és az alapanyagaimat, majd a stadion parkolójának egyik sarkában felállítottam kis rezsómat, mini palacsinta sütőmet és elkezdtem alkotni. Ahogy az illatok összeértek, egyre több ember gyűlt körém.

Mi mást csináltam volna, mint Drukkert, az igazi szurkolói palacsintát. Ahogy kész lettem az elsővel, megkínáltam a körülöttem állókat, ami lavinát indított. Egyre gyorsabban kellett dolgoznom, mert óriási tempóban jöttek az emberek, és mind követelték a drukker palacsintát. Annyit kellett sütnöm belőle, hogy alig értem be a meccsre. No, azért sikerült szurkolnom ...