Vadulj velem!

A szokásaihoz ragaszkodik az ember, főleg ha kellemes, értéket adó, jó szokásokról van szó. Nos, nekem az egyik ilyen, amikor tele pakolom a hátizsákom mindenféle finom, friss alapanyaggal és mobil konyhai eszközeimmel, majd ezzel nyakamba veszem a hegyi ösvényeket.  Így történt ez egy csendes hétvégémen is, melyből aztán életem egyik legoltáribb kalandja keveredett, főszerepben talán az egyik legmegosztóbb Creppy palacsintával.

 
Tovább olvasom
Hamis Sushi

A felkelő nap országában barangolni igazán egyedülálló élmény tud lenni, ha az ember magába engedi Japán utánozhatatlan atmoszféráját.

Én megtettem, amikor ázsiai kirándulásaim egyik ékköveként eljutottam Japánba. Egyedi kultúra, emberek és hozzáállás, ami annyira távol áll sok európai mentalitásától, mint marhapörkölt az indiai konyhától.

Tovább olvasom
Szicília ízei az Avason

Szicíliában az Etna kürtője éppen nyugodt volt, a nyári nap sugarai édesen simogatták a vulkán oldalát, amikor arra barangoltam és elértem Bonte városát.

Egy mosolygós, középkorú, farmer kinézetű, bajuszos fickó vett fel a furgonjára, aki bevitt a városba, ahol hálám jeléül meghívtam egy igazi olasz feketére. A kávéhoz óriási meghökkenésemre amarettini mandulás csókokat szolgáltak fel, melyek azonnal elvarázsoltak. Újdonsült barátom, Francesco pedig elmesélte, hogy városuk leghíresebb portékája a pisztácia, a családjának is van néhány pisztácia fája, melynek a szürete épp most zajlik.

Tovább olvasom
Drukkerkedés Palacsinta Patrik módra

Éppen hazafelé tartottam egyik utazásomból. Gyalogosan, hátamon a felszerelésemet rejtő hátizsákommal már Miskolcon jártam, a DVTK stadion mellett vitt el az utam. Hétvégi nap volt, pont bajnoki meccs előtt állt a csapat. A szurkolók már szállingóztak a katlan körül, volt, aki sörért, szotyiért állt sorba, volt, aki ajándéktárgyakat bámult a shopba, de sokan csak őgyelegtek a beengedő kapuk előtt, fényképeszkedtek, beszélgettek.

Tovább olvasom
Palalcsinta Patrik halloweeni álma

… Patrikra iszonyú súllyal nehezedett a fáradtság, mikor elérte a puszták népének faluját. Koszosan, sárosan vánszorgott be a jurták közé, majd meglátva a köréje gyűlő markáns ábrázatú helybélieket, a kimerültség a földbe döngölte és lehúzta az öntudatlanság tengerének mélységeibe… 

 

Egy mocskos, takarítást rég nem tapasztalt jurta búrája alatt ébredt, egy roppant kényelmetlen fekvő alkalmatosságon. Amint kinyitotta a szemét csak rendetlenséget látott és az egyik sarokban egy talpig fekete, szakadt, kopott ruhában pipázó vénséges öregasszonyt, aki valami italt kotyvasztott számára ismeretlen összetevőkből. Amint megpróbált felülni, a vén boszorka odabicegett mellé, kezében a frissen készített, fura kinézetű italával. A pohárban sárga-fekete szín összeállítású folyadék lötyögött, melyből a pohár oldalára lógott két fekete színű, cipőfűzőszerű valami. Ezt meg kellett innia, amit választása nem lévén, óvatosan meg is tett. 

Tovább olvasom